Kölcsönözzem, vagy megvásároljam?

Feltöltve: 2009. 07. 20.     Facebook megosztás     Twitter megosztrás

Egyre több menyasszonyban felmerül a kérdés: kölcsönözzem vagy megvásároljam a ruhámat?
Akár kész modellt választ, akár méretre varratja az esküvői öltözetét, a legtöbb szalonban mindkét variáció lehetséges. Köztes megoldást kínál az úgynevezett első felvétel választása: ekkor vadonatúj ruhát visel a nagy napon, majd mégis visszaviszi azt a kölcsönzőbe.
Mi játszik szerepet a döntésnél ?

 

Idézet két változatra:

Aki vásárol  -  annál szóba sem jöhet olyan költemény, amelyet már más is hordott, és az sem, hogy az általa viselt ruhát esküvője után kiengedje a kezéből.
„Hogyan is lehetnék tiszta egy olyan ruhában, amelyet már más is hordott előttem? Ezért számomra a kölcsönzés szóba sem jöhet. Nem tudnék a vőlegényem elé állni, és nyugodt szívvel kimondani az Igent egy kölcsönzött modellben. Folyamatosan arra gondolnék, hogy vajon ki viselte előttem, és hiába nem látszana a ruhán, mégis érezném, hogy használt. Számomra nincsen fontosabb esemény egy nő életében, mint az esküvője napja. Sokkal kevésbé jelentős alkalmakra is új ruhát veszünk, éppen amikor a legnagyobb a jelentősége, akkor ne tenném? Egy új életszakaszt kívülről-belülről tisztán szabad csak elkezdeni.
Hogy mit kezdek majd a ruhával az esküvő után? Valószínűleg eredeti állapotában őrizni fogom a szekrényben, mint szerelmünk jelképét és boldog leszek, ha majd egyszer az unokáimnak megmutathatom.”

 

Aki kölcsönzi a ruháját   -  számára nem presztízs-kérdés, hogy új-e az esküvői ruha, vagy sem. Még ha anyagilag megtehetné azt, akkor sem jut eszébe, hogy megvásárolja a menyasszonyi ruháját.

„Minek tenném? Teljesen fölöslegesnek tartom. Mindössze egyetlen egyszer fogom felvenni, mit kezdenék utána vele? Nem beszélve arról, hogy egy nagyon drága olasz modellt néztem ki magamnak. A kölcsönzési ára is borsos, ha megvenném háromszor annyiba kerülne. Nekem fontosabb, hogy igazán különleges, egyedi legyen a ruhám, mint az, hogy rajtam kívül ne hordja más. Számomra a legkézenfekvőbb dolog a kölcsönzés, boldogan élek is a lehetőséggel.

Azon esetleg elgondolkodom, hogy fizessek-e felárat és első felvételre kérjem, akkor tényleg makulátlan lenne. A mi esküvőnk szeptember közepén lesz, és nem örülnék, ha a nyár folyamán előttem kiadnák a januárban kiválasztott ruhámat még öt vagy hat másik menyasszonynak. A sok tisztítás biztosan nem válna előnyére.


 

 

Szalonok, kölcsönzők, varrodák

 

„Minden nőben van valami gyönyörű, amit lehet és kell is hangsúlyozni. Az esküvő egy álom, ahol a Menyasszony a főszereplő és legszebb önmagát szeretné megmutatni. A menyasszonyi ruha akkor tökéletes, ha viselője úgy érzi, mintha ráöntötték volna és ezt ki is lehet olvasni a tekintetéből.” Vallja egy hazai öltözéktervező.

Ruhaterveztetés és varratás alkalmával tudni kell:

Ruhapróba 3-4 alkalommal történi, melyet megelőz egy tervező és megrendelő közötti beszélgetés. Ez egy kérdéssor az esküvő helyszínéről, az alkalomról, a menyasszonynak tetsző anyagokról, színekről, fazonokról. Mennyit szeretne láttatni a testéből, de legfőképp arról, hogy milyen Nő-nek szeretné mutatni magát. Ez abban az esetben történik, ha a menyasszony nem tudja eldönteni, hogy mi az ami számára a legelőnyösebb fazon. De lehetséges az is, hogy már eleve konkrét elképzeléssel keresi fel az Arra a varrószalont.
Az alkotás csak ezután kezdődik. Itt meg kell bíznia a menyasszonynak a szakemberben, mivel a ruháját csak a legutolsó próbán fogja egészében látni. Célszerű előzőleg informálódni a szalonról, ill. varrodáról. Érdemes fényképeket kérni a referenciákról. Az a legoptimálisabb, ha ajánlás útján kereste fel a menyasszony a készítőt.
Előny viszont, hogy mivel a ruhát sajátjaként viheti el a menyasszony a szalonból, így biztosan nem kell felárat fizetnie, amennyiben a ruhának bármi baja történik. Darabokra szakíthatja, sőt később el is ajándékozhatja.

 

A kölcsönzésről tudni kell:

Elég egy ruhapróbán részt venni, a második már egyben a ruha elvitelének ideje is. Viszont előtte mindenképpen szükséges felkeresni minimum 5-6 szalont, hogy megtalálja a menyasszony a számára megfelelő ruhát. Legalábbis az ízléséhez közel állót. Úgy semmiképpen nem szabad elindulnia, hogy egy konkrét fazont keres, mert az majdnem biztos, hogy nem fogja megtalálni. Legjobb, ha rábízza magát a látványra és hagyja, hogy az egyik ruhába beleszeressen. Célszerű előzőleg informálódni a szalonokról, ugyanis más-más stílust képviselnek.
Van, amely a letisztult, nemes szabású ruhákat kedvelő hölgyeket szolgálja, van, amely az álomszép csipkés, lágyan omló romantikus stílusban megkomponált ruhakölteményeket kedvelő menyasszonyok ízléséhez igazodik. Található olyan szalon is, amelyben szinte kizárólag extravagáns, mondhatni extrém vonalvezetésű öltözékeket kölcsönözhetnek. De természetesen megtalálhatóak a klasszikus fazonokat képviselő szalonok is a hazai piacon.
Tehát ennek tudatában a menyasszony már csak a saját stílusát képviselő szalonokat fogja felkeresni.
A kölcsönzés hátránya, hogy a szalontulajdonos mondja meg, mit lehet tenni és mit nem a ruhával. Lehetséges olyan kikötés is, hogy a menyasszony nem táncolhatja a menyasszonytáncát a kiválasztott ruhában, arra a célra külön kap egy „táncruhát”. Abban az esetben, ha a menyasszonyi ruha megsérül, a kölcsönzők kártérítést számolhatnak fel. Van olyan szalon, ahol már előre kérnek kauciót ilyen kárenyhítés céljára. Ha a ruha épségben kerül vissza, akkor a kaució is visszajár az ifjú pár részére.

 

Ahány menyasszony, annyi egyéniség, azonban mégis megvannak a stíluscsoportok., hogy melyek ezek, az Esküvőszervező tanfolyamból kiollózott részletekből álló sorozatunk következő részéből megtudhatjátok!